2018. március 18., vasárnap

Befogadás

OTTHON. HÉTVÉGE. NAPPAL.
Maugli már majdnem hat éves.
ANYA
(Maugli egész héten egy játszóházról szóló videóban nézte a gyerekeket, ahogy játszanak. Ugrándozott örömében.)
Maugli, megyünk a játszóházba?

MAUGLI
(Mintha félreértette volna.)
Medjünk a jelmezbálba!

APA
(Viccesen)
Az is jó hely, de mi a játszóházba megyünk.

MAUGLI
Medjünk a játszóházba.

FÉL ÓRA MÚLVA. JÁTSZÓHÁZ ELŐTTI PARKOLÓ.

ANYA
(Anya, Maugli, Zs.(Maugli testvére) és Apa az autóban ülnek. A parkoló zsúfolásig megtelt.)
Ott egy parkoló!

APA
Az egy mozgássérült parkoló.

ANYA
Ha megcsináltattuk volna Mauglinak is az igazolványt, akkor most beállhatnánk oda.

TÍZ PERC MÚLVA. A JÁTSZÓHÁZ PÉNZTÁRA.

APA
(Több tíz ember áll a sorban, a játszóház zsúfolásig megtelt. Maugli eszeveszetten rángatja Apa kezét, hogy menjenek be.)
Már értem miért van ennyi autó a parkolóban.

ANYA
Biztos, hogy jó ötlet volt most Mauglival idejönni? 

APA
(Maugli tovább rángatja a kezét.)
Majd csak befogadnak.(Mauglinak.)
Maugli, várj, sorba kell állni.

MAUGLI
Bemedjünk!

ANYA
Várni, mi? Komolyan mondod? Tudod, hogy azt tudnak a legkevésbé.

APA
Ja, de egy “mozgássérült” pénztár belefér a fantáziámba.

ANYA
Megéri fenntartani?

APA
Ha tudnák, használnák.

HÚSZ PERC MÚLVA. A JÁTSZÓHÁZBAN.

ANYA
(Maugli nagyon boldog, fel-alá rohangál, repdes a kezével. Eléggé vissza kell fogni, hogy ne lökjön mindenkit félre, ha valamelyik játékkal éppen valaki más játszik.)
Hűha, ez két emberes lesz. Remélem Zs. el lesz magában.

APA
(Apa felmászik Mauglival egy hosszú hengercsúszda tetejére. Anya a csúszda aljában várja Mauglit, hogy el ne szaladjon onnan. Anyától kérdezi hangosan.)
Hol van? Innen már elindult.

ANYA
(Hallja a “barlangból” Maugli örömteli visítását.)
Itt még nincs. A hangját hallom. Maugli csússzál!

APA
(A többi gyereket próbálja visszatartani, hogy még ne induljanak, mert egyébként Maugli nyakában kötnek ki.)
Vissza mászik?

ANYA
(Közben Maugli is megérkezett. Apához.)
Ezt egyedül nem tudtad volna megcsinálni, mire lemászol, Maugli már árkon-bokron túl van.

APA
(Vigyorogva.)
Dehogynem, gyorsan lecsúszok a másik csúszdán és odaszaladok.

ANYA
(Neki nem annyira vicces a sztori.)
Maugli meg hat gyerekkel a nyakában hisztizve érkezik le.

APA
(Maugli rángatja a kezét, hogy menjenek a trambulinba, ahol hat ugráló hely van. Természetesen mindegyiken ketten-hárman ugrálnak - ami egyébként is veszélyes - és ugyanannyian sorban állnak. Magában.)
Most “sorban állóst” játszunk vagy beengedem negyediknek és imádkozom, hogy ne törjék össze egymást.

TÍZ PERC MÚLVA. 

ANYA
(Ismeri a dilemmát.)
Kockáztattál?

APA
Igen, de megkértem a többieket, hogy vigyázzanak rá.

ANYA
Az én fantáziámba meg egy „mozgássérült” trambulin hely férne bele, mint a parkolóban.

APA
Megpróbáljuk még a dodzsemhez, meg az étterembe is a sorban állást?

ANYA
Éhesek, az étteremnél még nyomjuk le Maugli torkán a “sorba kell állni” dumát, hátha nem vágja földhöz magát.

HÁROM ÓRA MÚLVA. OTTHON.
ANYA
(Beszélget Apával.)
Nekem tényleg dilemma, hogy oda kell vinni Mauglit, vagy sem?

APA
(Nézeget egy képet. Mutatja Anyának.)
Maugli tanulékony, egyébként meg attól függ hova tesszük magunkat ezen a képen?


2018. március 9., péntek

“Szurkolók”

OTTHON. NAPPAL. KONYHA.
Maugli már majdnem 6 éves

APA
(Beszélgetnek anyával.)
Meglepődtem, hogy az az amerikai csaj a kiállításon azt mondta, hogy náluk ötven emberből egy autista, eddig hatvannyolcat tudtam?

ANYA
Ha úgy van, akkor az az emberek két százaléka...

APA
Szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel, … együtt majdnem húsz százalék.

ANYA
Az már elég nagy “szurkoló” tábor.

APA
És ez csak a kemény mag.

MAUGLI
(Anyáékkal ül a konyhában, kakaót iszik, amivel aztán leönti a pólóját. Szomorúan simogatja a pólóját.)
Takarítsuk ki!

ANYA
(Viccesen.)
Na, akkor itt az ideje, hogy befejezd a szurkolást és pályára lépj, kapitány.