Párosít

OTTHON. DÉLUTÁN.

Maugli nyolc éves.

APA

(APA próbálja rávenni MAUGLI-t, hogy csinálja meg a leckéjét.)

Gergő (még mindig így kell szólítani), gyere, nézzük meg ezt a matek leckét.

MAUGLI

(A fejében az aktuális mese.)

A medve üldözi a Segget az erdőben.

APA

(APA azért próbálkozik a leckével.)

Gergő, nézd, párosítsd össze őket.

MAUGLI

(MAUGLI folytatja a mesét.)

(Medve:) Hol vagy, Teee, Segg?

APA

(Viccesen.)

Érdekes párosítás.

Eldobható?

OTTHON. REGGEL.

Maugli nyolc éves

ANYA

(APÁnak.)

Gergő (MAUGLIt még mindig így kell szólítani.) kidobta a szemetesbe a tabletet.

APA

(Viccesen.)

Miért, kaptál eldobhatót?

ANYA

(APÁnak.)

Te nem vagy százas. A reggeli maradékban landolt.

MAUGLI

(Huncut vigyorral.)

Hihihi… hihihi…

ANYA

Szerintem, azért, mert lemerült.

FÉL ÓRA MÚLVA.

APA

(MAUGLIval ül egy asztálnál, tőle kérdezi.)

Gergő, miért dobtad ki a kukába a tabletet?

MAUGLI

(Röviden, de komolyan.)

Összeromlott.

APA

(MAUGLI ezzel elintézte a párbeszédet. APA magában, mosolyogva.)

Aha. Értem. Ki a százas?

Neki nyóc

Maugli ma nyolc éves

Autista? 

Mondanak egyet, s mást: Majd kinövi, megy ki a világból, bevette a leszarom port,lábujjhegyen fut. 
Mondom én: Egy anya ezt megérzi. Először lövésed sincs, hogy mi az autizmus. Elsőre pofon csap, aztán meggyászolod, aztán rájössz, hogy ezt dobta a gép és neked tenned kell a dolgodat.
Ja, és közben gyűlölöd az autizmust?

Diagnózis?

A bürokraták mondanak egyet, s mást: F8400, Gyermekkori autizmus. Ők így hívják az autizmust. A diagnózis a hiedelem bizonyítéka vagy cáfolata.
Én így hívom az autizmust: Juli, Peti, Marci, Anna.
Hidd el, nem a halál, egy autistával együtt élni.

Tanítás?

Mondanak egyet, s mást: Kutya, ló, beszéd, zene, úszás, most már jön a robot is. Olyat is hallottam: Egyik terápia sem bizonyult jobbnak a többi terápiás formánál.
Mondom én: Na, de melyiket? Ezek a terápiák mind őket hozzák a mi világunk felé. Hagyd, hadd játssza az életét úgy, ahogy ő szeretné! De tanítsd meg a zöld lámpán átmenni. Menj az ő világa felé. Ott láthatsz igazi csodát. Ja, és ugye tudjuk, nem hülye, autista.

Érintettség?

Mondanak egyet, s mást: 50 emberből egy autista. 
Mondom én: Ott vannak még a testvérek, szülők, nagyszülők. A szurkolótábor a csapat része. Aztán ott van a dilemma: ki írjam a homlokára, hogy autista, hogy a többiek is tudják?

Vágyak

Mondom én: Hiába kérnéd Karácsonyra, hogy ne legyen autista. Ők így élnek, elütnek a többiektől. Gyakran felébredsz, reménykedsz, de aznap reggelre is autista maradt. Meglepődnél, ha egy reggel úgy ébredne: „Szia, apa, mi újság?” 

Félelmek

Mondom én: Az autizmus megállíthatatlan. Nem lehet kikapcsolni. 
Félelmetes visszagondolni, hogy az ember megijedhet a saját gyerekétől. 
Akkor nem félelmetes, ha megérted mit, miért, csinál és nem sopánkodsz, hogy nem csinálja azt, amit a közö(n)sség elvár. Nem az az igazi kérdés, hogy miért NEM csinálja azt, amire idomítanád, hanem, hogy miért csinálja úgy, ahogy ő gondolja.
Félhetsz, kimaradhat az életed egy-egy részből, de ő is a család egyik szereplője, része a közös koreográfiának.

Autiverzum

Ugye, az meg van: Nem az autisták hívják magukat autistának. 
Az ő világuk egyszerre mókás, szívszorongató, gyötrelmes, csodálatos, fájdalmas, izgalmas, kilátástalan, érdekes, titokzatos, kiszámíthatatlan, kiszámítható, kiszolgáltatott, ragaszkodó, tragikus. Magányos farkasok a spektrum kavalkádon.

Ugye, azért, mert autisták, nem toljuk ezt a felelősséget a nyakukba? 

Mi lenne, ha neked kellene alkalmazkodni az Ő világukhoz?

Miért?

OTTHON. NAPPAL.

Maugli nyolc éves

MAUGLI

(Éppen kijön egy meséből, a karját mutogatja P.-nek(MAUGLI testvére))

Megvastagítjuk.

APA

(APA belép a szobába P.-hez és MAUGLIhoz. MAUGLIt kérdezi.)

Mit vastagítunk meg?

MAUGLI

(Továbbra is a saját karját mutogatja.)

A kezedet.

P.

(Apának. Mosolyogva.)

Azt hiszi, ha megvastagítjuk, nem lesz belőle zombi.

APA

(MAUGLInak.)

Pumpáljuk fel?

MAUGLI

(APÁnak.)

Felpumpáljuk.

APA

Miért?

MAUGLI

A kezedet.

APA

Miért pumpáljuk fel?

MAUGLI

Felpumpáljuk.

APA

(Megpróbálja másképp feltenni a kérdést.)

És mi lesz utána, ha felpumpáljuk?

MAUGLI

Zombi leszel.

APA

Hol pumpáljuk fel?

MAUGLI

(Mutat a karjára.)

Itt.

APA

Zombi leszel?

MAUGLI

Nem leszel zombi.

APA

Aha, már értem, megvastagítottuk. Félsz, hogy zombi leszel?

MAUGLI

Nem félsz, hogy zombi leszel.

APA

(Magában.)

Én attól félek, hogy nem érted a MIÉRTet.

Otthontanulás

UDVAR. ESTE.
Maugli hét és fél éves

Ne nevess!

OTTHON. ESTE.

Maugli hét és fél éves

APA

Foglaltam időpontot, megrendeljük Mauglinak azt a parkoló kártyát.

ANYA

Eddig se használtuk, de néha jól jöhet. Fussunk neki.

KÉT HÉT MÚLVA. HIVATAL.

ÜGYINTÉZŐ

Jó napot! Mit szeretnének?

APA

Jó napot! Mauglinak kiváltani a parkoló kártyát, a hivatalos neve: súlyos… (böngészi a telefonján a hivatalos nevet.)

ÜGYINTÉZŐ

Igen, tudom mi az. Kérem, az orvosi igazolást, meg a gyermek személyi igazolványát.

APA

Az még nincs. Eddig boldogan megvolt nélküle.

ÜGYINTÉZŐ

Anélkül nem tudok parkolási igazolványt kiadni.

APA

Akkor csináljunk neki egy személyi igazolványt is.

ÜGYINTÉZŐ

Rendben. Viszont, az orvosi igazolást nem fogadhatom el, mert csak másolat.

APA

Gondolja, hogy hamisítanék egy papírt, hogy a fiam autista?

ÜGYINTÉZŐ

Megkérdeztem a főnökömet, nem fogadhatom el, engem is ellenőriznek. Menjenek vissza az orvoshoz és kérjenek erre a másolatra egy pecsétet.

APA

(Kezd bedurranni az agya. Anyának.)

Két hónap múlva kapunk időpontot az orvoshoz. Aztán jöjjünk vissza megint, mind a hárman?

ANYA

(APÁnak)

Hagyd már, csak a szabályokat tartja be.

ÜGYINTÉZŐ

A személyi igazolványhoz le kell fényképeznem a gyereket. Kérem, állítsák be a gyereket a kamera elé.

ANYA

(ANYA MAUGLI mellett áll, noszogatja.)

Maugli, nézz bele a kamerába!

MAUGLI

(Tetszik neki  a szitu, hangosan nevet.)

Csííííííííííííííííz.

ÜGYINTÉZŐ

Így nem jó, ne nevessen és be kellene csuknia a száját.

ANYA

Maugli, csukd be a szádat!

ÜGYINTÉZŐ

(Összeszorítja a száját, de majd kipukkad a nevetéstől.)

Nem jó, most meg előrébb lépett, nem fér bele a képbe.

ANYA

Maugli lépj hátrébb!

MAUGLI

Csíííííííííííííízz.

ÜGYINTÉZŐ

Most sem jó, most meg elfordult a testével.

ANYA

(Apával egymásra néznek és érzik, hogy az ügyintéző nem érti a szitut. Az ügyintézőnek.)

Maugli, autista, lehet, hogy ez most nem fog neki menni.(MAUGLInak mondja, tudja, hogy lehetetlent kér tőle.)

Maugli, állj meg egy helyben, egyenesen, csukd be a szád, ne mozdulj el és nézz a kamerába.

ÜGYINTÉZŐ

(Maugli továbbra is somolyog. Mintha direkt csinálná.)

Még mindig nem jó, most félre biccentette a fejét.

ANYA

(Magában. Közben fogja MAUGLI fejét, hogy a kamerába nézzen.)

Tényleg, nem tudom, hogy mit csináljak, nem lehet, hogy hozunk egy fényképet róla?

ÜGYINTÉZŐ

Sajnos, nem. Kérem, vegye le a kezét a gyerek fejéről, mert benne van a képben.

ANYA

(Apának.)

Azt hiszem ebből nem lesz személyi.

APA

Várj, megpróbálom én is.

ÖT PERC MÚLVA. MÉG MINDIG HIVATAL.

ÜGYINTÉZŐ

(Sikerült egy állítólag jó fényképet előállítani MAUGLIról.)

Ez már jó lesz, bár mindkét fülének látszani kellene, a gyártó szerint.

APA

(Magában.)

Na, ez már sok.(Az ügyintézőnek. Viccesen.) Szerintem csak a haja takarja a bal fülét.

ÜGYINTÉZŐ

Meglátjuk, remélem, elfogadják.

APA

(Kínjában már viccelődik.)

Esetleg, oda írhatná a gyártónak megjegyzésbe, hogy előtte nem járt fodrásznál, azért nem látszik a füle. Persze, ha van ilyen rovat és nem tiltja a főnök.

Tizenötöske

OTTHON. NAPPALI. DÉLUTÁN.

Maugli 7,5 éves

APA

(ANYÁnak. MAUGLI fekszik a kanapén.)

De szarul néz ki ez a gyerek, mindjárt lecsuklik a feje a láztól.

ANYA

Nem vetted észre, hogy milyen szótlan a lakás, Mauglinak a hangja is elment.

MAUGLI

(Szótlanul tátog. Még mindig Gergőnek kell szólítani.)

Gergő!

APA

Látom, szájról kell olvasni, hogy mit mond.

ANYA

Na, készülj, megyünk az orvoshoz. 

EGY ÓRA MÚLVA. ORVOSI VÁRÓ.

ANYA

(ANYA próbálja megtudni MAUGLItól, hogy mije fáj. MAUGLI, akkor is ritkán válaszol, ha van hangja, akkor is gyakran csak eldöntendő kérdésekre.)

Maugli, a torkod fáj? Igen vagy nem?

MAUGLI

(Kitátja a száját, a torkát mutatja az ujjával. Majd nagyon halkan, szinte mint egy tátogó hal. APA és ANYA erősen figyelik a szájmozgását.)

Igen.

ANYA

A füled fáj? Igen vagy nem?

MAUGLI

(Hal üzemmódban.)

Igen.

APA

(Beszáll a faggatózásba. Megsimogatja MAUGLI hasát.)

A hasad fáj? Igen vagy nem?

MAUGLI

Igen.

APA

(Megpróbál trükközni. ANYÁnak.)

Na, erre kíváncsi vagyok. (MAUGLInak. Közben megfogja a cipőjén keresztül MAUGLI lábujját.) 

A lábujjad fáj? Igen vagy nem?

MAUGLI

(Továbbra is határozottan.)

Igen.

ANYA

(Lemondóan. APÁnak.)

Nem jöttünk rá.

APA

Ja, szerintem is kevés köze van az influenzának a kislábujj fájáshoz.

FÉL ÓRA MÚLVA. UTCÁN.

MAUGLI

(Nem jött meg a hangja az orvosi vizsgálattól.)

Régió! (Játékbolt.)

APA

(MAUGLI kezét fogja, nem látja a száját. ANYÁnak.)

Mit mondott?

ANYA

Követeli a fájdalomdíjat. Na, jó én megyek a gyógyszertárba, ti meg menjetek a játékboltba.

APA

(Viccesen.)

Fájdalomdíj? Nem is tudjuk fáj-e valamije.

ANYA

Kivételesen, megérdemli.

APA

(Magában.) Ja, egy héten csak kétszer vagyunk ott. (APA megfogja MAUGLI kezét és mondja neki, viccesen) Na, gyere 15-öske, menjünk. (Sorszám alapján hívták be a betegeket az orvoshoz.)

HÚSZ PERC MÚLVA. JÁTÉKBOLT.

APA

(MAUGLI tíz perce áll a kedvenc műanyag-állatos polca előtt, sasol, keresi, hogy melyikeket vigyék haza. APA mondja az eladónőnek, aki MAUGLIt már ismerősként nézi és jóindulatúan mosolyog.)

Idővel ki fogja választani, csak már elég sok van belőlük és ugyanolyat nem lehet hazavinni.

FÉL ÓRA MÚLVA. PÉNZTÁR.

APA

(Fizettek, indulnak haza.)

Maugli, köszönj, légyszíves.

MAUGLI

(Tátog.)

Sziasztok.

APA

(Mosolyogva, az eladónőnek.)

Elment a hangja.

ELADÓNŐ

(Továbbra is mosolyog.)

Annak azért lehet előnye is.

Apa

(Mosolyogva.)

Nekem mondja, mostanában nincs otthon iszonyú pávarikoltozás.

TIZENÖT PERC MÚLVA. OTTHON.

MAUGLI

(Kezében a műanyag oroszláncsalád, amit a boltban kapott. Utánozza az oroszlán hangját, de most hangosan.)

Roar, roar, roar, roar.

APA

(ANYÁnak.)

Te ez a gyerek nem hülye, szerintem nem hangja ment el, hanem rájött, hogy fáj a torka, ha hangosan beszél.

ANYA

És, az oroszlánüvöltés?

APA

(Viccesen.)

Az a fájdalom. A díjért.

Aduász

OTTHON. ESTE.

APA

(APA mutogatja a képet az új autóról. MAUGLI-t előre fel kell készíteni a változásokra.)

Nézd, Maugli, lesz új autónk, ilyen ezüstszínű lesz.

MAUGLI

(Határozottan.)

Pirosat!

APA

(Érzi a balhé szagát. Viccesen.)

Ki választotta ezt a színt?

Zs. (MAUGLI testvére.)
(Megszeppenve.)

Apa, ott voltál, nekem az tetszett.

APA

(Simogatja MAUGLI fejét, és mondja neki. Viccesen.)

Jól van, kisfiam, így kell, az utolsó pillanatban előhúzni a piros ászt.

Zs.

Nem lehet átfesteni?

APA

Már legyártották.

Zs.

Akkor, most, Maugli balhézni fog?

ANYA

Nem most. Meglátjuk.

APA

Vagy megkérdezem, hogy a taxis-sárga fóliából van-e piros?

Bizonyítvány

Maugli hét és fél éves

OTTHON.

ANYA

(ANYA és APA MAUGLI első féléves iskolai értékelését nézegetik.)

Írhatnál egy folytatást a Pómi-s bejegyzésre. Emlékszel mennyit kínlódtunk, amikor Maugli 3 éves volt, hogy kibökje az első szavát?

APA

Reménytelennek tűnt.

ANYA

(ANYA mutatja MAUGLI értékelését.)

És most nézd, az első mondat: “Mondatokban fejezi ki magát.”

APA

Oké, de ezt tudjuk.

ANYA

(Viccesen.)

De, már hivatalos.

APA

(Viccesen.)

Ja, izgultam, hogy mikor teszi rá a hatóság a pecsétet.

Megtört a jég?

OTTHON. ESTE.
Maugli hét és fél éves.

ANYA

(Telefonon üzen APÁnak. Maugli beteg, korán lefeküdt.)

"Mi a furcsa a képen?"

ÚTKÖZBEN. VILLAMOSON.

APA

(Forognak a kerekek az agyában... Eszébe jut a pólómánia. Válaszol ANYÁnak.)

Szerintem Maugli álmában gondolkodik: "Ennyire beteg lennék? Hogy a p*csába engedhettem meg ezeknek, hogy rám adjanak egy másik pólót is?”

(nincs vége ... jön majd a szörny.)

Italiano

OTTHON. KÉSŐ ESTE.

APA

(Cikket olvas.)

„...a gének 80 százalékban felelősek az autizmusért, azonban egyénenként változnak...”

APA

(Kicsit felemeli a hangját.)

Maugli, menj aludni, egy-kettő!

MAUGLI

(Leállítja a laptopot. Elindul.)

Uno, due!(olaszul: 1,2)

APA

(MAUGLInak.)

Egy-kettő!

MAUGLI

(Menet közben APÁra néz és követeli, hogy ő is mondja.)

Uno, due!

APA

(Ráhagyja Mauglira.)

Jól van. Uno, due. (Eszébe jut a cikk. Magában.) És csak az ő génjei nem értik, hogy nem számoltam, hanem noszogattam?

ÖT PERC MÚLVA. GYEREKSZOBA.

APA

(Bemegy a gyerekszobába, megnézi, hogy MAUGLI tényleg lefeküdt-e. P.-nek és Zs.-nek (MAUGLI testvérei.))

Kezdjétek az olaszt tanulni, ha Mauglival akartok beszélni.

Félbeszakított meccs

BEVÁSÁRLÓ KÖZPONT. DÉLUTÁN.
Maugli hét és fél éves

MAUGLI

(APA és MAUGLI bevásárolnak. MAUGLI terelhető, persze végig fogni kell a kezét, nehogy elkóboroljon. APA a bevásárló lista felénél tart, MAUGLI halkan, de annál határozottabban megszólal.)

Hazamegyünk!

HÚSZ PERC. MÚLVA. OTTHON.

ANYA

(APA és MAUGLI megérkeztek a bevásárlásból, ANYA pakolja ki a táskából a cuccokat.)

Kenyeret nem hoztatok?

APA

(Utánozza MAUGLIt, ugyanolyan hangszínen. ANYÁnak.)

Félidőben megszólalt: „Hazamegyünk!”

ANYA

(Folytatja a pakolást. Közönyösen.)

Értem, akkor nem csak a kenyér maradt el.

Csúszás

OTTHON. REGGEL.

Maugli 7,5 éves.

APA

(Reggeli rohanás, már mindenki az ajtóban. P. és Zs (Maugli testvérei) egy közeli iskolába járnak, MAUGLIt messzebb kell autóval vinni.)

Nyomjátok, mert Maugli elkésik, aki kész van kifelé, az ajtó elé.

P. 

(P. már az ajtó előtt állt. Visszamegy. APA, ANYA és MAUGLI még bent van a lakásban.)

Nem fésülködtem.

ANYA

(Mérgesen, mert már elég nagy csúszásban vannak.)

Neeeeeeeeee … 

Zs.

(Ő is már az ajtó előtt állt. Ő is visszamegy a lakásba.)

Pisilnem kell.

ANYA

(Tehetetlenül.)

Kész. Elkéstünk.

MAUGLI

(Már ő is felöltözött. Mutogat a konyhapultra, valamit vinni akar magával.)

Eztetetet.

ANYA

Neeeeeee…

APA

(ANYÁnak.)

Mi van már megint?

ANYA

Telerakta plüss állatokkal a csirkesült-szaftos tepsit. És azokat akarja magával vinni. (ANYA Zs.-nek.) Hozz gyorsan egy törölközőt csavarjuk bele az állatokat, ne kenjen össze mindent.

(Zs. megérkezik a törölközővel. ANYA Zs.-nek. Értetlenül.)

Tényleg a vizeset hoztad, amivel Apád reggel fürdött?

FÉL ÓRA MÚLVA.

ANYA

(MAUGLI elkésett az iskolából. Bemegy az osztályterembe, az ajtó becsukódik mögötte. APA és ANYA hangos, balhés üvöltést hall az ajtó mögül.)

Ez Maugli.

APA

Nem biztos.

ANYA

Hidd el, én tudom.

APA

Hagyd, majd elintézik. (A tanítónők.)

DÉLUTÁN. OTTHON.

ANYA

(APA éppen belép a lakás ajtaján. MAUGLI és ANYA már otthon vannak. ANYA, APÁnak.)

Maugli üvöltött reggel, tudtam. Tudod miért?

APA

Vizes lett a pólója?

ANYA

(Maugliék iskolájában, amelyik gyerek megérkezik az iskolába, annak a fényképe felkerül a mágnes táblára.)

Mert ő volt az utolsó, aki felkerült a táblára.

APA

És az nem lehet?

ANYA

A nagyok (MAUGLI testvérei) holnaptól egyedül mennek, gyalog, nem késhetünk, mert Maugli megint üvölteni fog.

APA

Legyen úgy.

ANYA

Vagy, szétválunk, én viszem a nagyokat, te meg Mauglit autóval. (Kicsit gondolkozik. Maugli az autóban szokott reggelizni, mert nem bír felkelni, egy kis tálkában kapja meg a reggelit, amit a felhajtható tálcára tesz az autóban, és ami a kanyarokban állandóan lecsúszik a padlóra.)

Nem jó, mert ha egyedül vezetsz, nem tudod megfogni a tálkát. Nekem is kell mennem, mert ha kiborul a reggeli, akkor azért borul ki.