OTTHON. ESTE. ELŐSZOBA.
Maugli hat és fél éves.
P. (MAUGLI testvére.)
(APÁ-nak, aki éppen most ért haza, belép az ajtón.)
Apa, jössz egy ötezressel!
APA
(Nem érti, mi történik.)
Mi van?
P.
Megfürdettem Maugli-t?
APA
(APÁnak már kezd derengeni, hogy három hónapja, amikor MAUGLI már jó ideje nem fürdött - nem bírták rávenni sehogy -, tehetetlenségében tett egy olyan ígéretet, ha valaki megfürdeti MAUGLIt, akkor az pénzt kap.)
Én nem emlékszem, hogy ígértem volna ilyet.
P.
(Vigyorog.)
De, én, igen.
APA
(Próbálja menteni a menthetőt.)
Szappan volt?
P.
(Rosszallóan.)
Apaaaaa!
MÁSNAP. DÉLUTÁN. ÓVODA.
ÓVÓNŐ
(APA elmeséli az óvónőknek az előzőnap történteket, hogy talán már rá tudják venni MAUGLIt a fürödésre.)
Ja, aztán később összebeszélnek és közösen lenyúlják a pénzed.
APA
(Nevetve.)
Tegnap is megkapta P., úgy korrekt.
ÖT PERC MÚLVA. ÚTON. AUTÓBAN.
(APA és MAUGLI ülnek az autóban a szokásos csendben. APA szinte hallja a fejében a párbeszédet.)
„P.
(Amúgy is nagy haverok MAUGLIval. Súgja MAUGLI fülébe.)
Maugli, mostantól, amíg nem szólok, ne léped át a gyerekszoba küszöbét. Aztán felezünk a pénzen.
MAUGLI
That’s right!
(MAUGLI, mostanában, ezt akkor mondja, ha azt csináljuk, amit akart.)”
APA
(Magában, vezetés közben.)
És, ha Maugli rájön, hogy ehhez P. sem kell neki? Na, neeee…