OTTHON. NAPPAL.
Maugli hét és fél éves
APA
(MAUGLIt még mindig Gergőnek kell szólítani a neki beragadt mese miatt. Mindenkit kijavít, aki nem Gergőnek hívja. APA tovább próbálkozik.)
Gergő, de te Mauglinak születtél.
MAUGLI
(A szokásostól eltérően ő felviszi a hangsúlyt a mondat végén.)
Gergőnek születtél!
APA
Gergő, de neked anya és apa a Maugli nevet adta.
MAUGLI
Gergő nevet adta.
FÉL ÓRA MÚLVA.
ANYA
(Apa és anya lakás másik végében beszélgetnek.)
Kell Mauglira egy zoknit adni, mert megfázik.
MAUGLI
Gergőre egy zoknit adni.
ANYA
Ezt meghallja. Egyet sem hagy ki.
APA
(Apa bemegy MAUGLIhoz a nappaliba. MAUGLInak.)
Maugli, vedd le a lábad az asztalról!
MAUGLI
(APÁnak.)
Gergő, vedd le a lábad az asztalról!
APA
Maugli akkor foglak Gergőnek szólítani, ha megmondod, hogy miért vagy te Gergő?
MAUGLI
Miért vagy te Gergő?
APA
Maugli, mondtam, ha megmondod, hogy miért vagy Gergő, akkor Gergőnek foglak szólítani.
MAUGLI
Gergő!
APA
Azért vagyok Gergő, mert…
MAUGLI
Azért vagyok Gergő, mert…
APA
Miért?
MAUGLI
Miért?
APA
Maugli, mondd meg, miért?
MAUGLI
(Úgy néz ki megértette, hogy mit kér tőle APA. Két kézzel tolja el APÁt magától. Nagyon mérgesen.)
Menjek el!
APA
(Magában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése